Ha nem is nagyon, de egy kicsit tényleg kezdem unni az állandósult háborús körülményeket.

Ha nem vagyok itt, el sem hiszem, hogy ez a tűzijátékosdi már egy hete majdnem folyamatosan tart. Hihetetlen! Napközben csak szórványosan, de sötétedés után beindul a petárdák, tűzijátékok durrogása. Persze azért nem olyan intenzitással, mint újévkor, de azért hallatszik, látszik.

Érdekes módon az „utóharc” a kínai újév ötödik napján volt a legerősebb. Amikor aznap késő este a járda szélén állva vártam, hogy elindulhassak, egy idősebb kínai bácsika ujját jelentőségteljesen felemelve mutatott a pekingi éjszakába éppen akkor berobbanó tűzvirágcsokorra, és meglepően jó angol kiejtéssel közölte, hogy ma van az újév ötödik napja. Elismerő bólintással és tágra nyílt szemmel próbáltam kifejezni csodálatomat, melyet kedves mosollyal nyugtázott, majd mindketten folytattuk utunkat...

 

Annyira simán sikerült az előző bejegyzést feltennem, hogy úgy döntöttem, mintegy kárpótlásul felrakom ide a blogba Chary kínai újévi kiselőadását a Kundawell Intézetben. (Mivel a korábbi felvételével kapcsolatban nagyon pozitív visszajelzések érkeztek.)

Igen! Ezzel valamennyit el is árultam a kilétéből. Mivel úgy tűnik, a korábban beígért interjút csak otthon lesz módom elküldeni a szerverre, ezért rövidesen elárulom a teljes kilétét. De addig is lehet még tippelni.

Még egy kérdés: melyik csikung gyakorlatra utal Chary a második szám előadása közben?

 

Mégpedig az, hogy a csikung tanár is ember. Egyelőre. :-)

Ezen túlmenően most óriási lehetőségeket kapok, hogy saját élmény szinten megéljem annak a (kicsit közhelyes) mondásnak a tartalmát, amely így hangzik: „Ember tervez, Isten végez”.

Amint a korábbi bejegyzésekben is utaltam rá, az eredeti terveimhez (elvárásaimhoz?) képest bizony a műszaki körülmények sokkal mostohábbak.

Ráadásul azok a tisztulási folyamatok, amelyekről élőben is viszonylag gyakran szoktam beszélni, engem sem kerülnek el. Ezek miatt kértem türelmet az egyébként teljesen jogos kérdések megválaszolásával kapcsolatban.

A kínai újévre való tekintettel kaptunk két (majdnem teljesen) szabad napot, melyet ezen adósságaim rendezésére is felhasználtam. Így most le merem írni, hogy mindegyik emailben kapott kérdésre válaszoltam. Azért hangsúlyozom ezt, mert mire megkapok egy levelet, annak több spam szűrőn is át kell jutnia, így a legjóindulatúbb levél is időnként fennakad valamelyiken.

Tehát ha nem kaptál választ, kérlek, küldd el még egyszer a levelet, vagy (ha nem annyira személyes jellegű) írd le ide a blogba megjegyzés formájában.

Ha most teljesen őszinte akarok lenni, akkor azt kell mondanom, hogy kezdem nem látni értelmét az elemekkel való kilátástalan küzdelemnek. Hajlok arra, hogy amit itt menet közben szerettem volna átadni, csak a hazaérkezésem után fogom tudni megtenni. Ezért elnézést kérek.

Mivel csodák azért vannak, csak elég ritkán, ezért eme kivételes esetekben kísérletet teszek további bejegyzések elküldésére. Hát, majd meglátjuk...

 

Ha nagyon precíz akarok lenni, akkor azt mondhatom, hogy ezt a bejegyzést még a kínai óévben írom, bár a nagy buli az elmúlt éjjel volt.

A helyzet az, hogy az Újhold pillanata otthoni idő szerint ma, január 26-án 8 óra 56 perckor volt, tehát a kínai újév ekkor kezdődött.

Annak rendje-módja szerint megünnepeltük a Kundawell intézetben. Nagymesterünket egy közös, jelképes ajándékkal köszöntöttük.

A hagyományos kínai étel ilyenkor a töltött tészta, ami leginkább a mi barátfülénknek felel meg, csak sós változatban. Különböző zöldséges, húsos tartalom kerül a háromszögletűre hajtott tésztába, majd forró olajban kisütik, vagy egyszerűen sós vízben kifőzik. Nagyon finom!

Figyu! Itt lőnek!

Mondanám, hogy hozzánk hasonlóan az újév alkalmából engedélyezett a petárdák, kis tűzijátékok használata, de ezzel nagyon lekicsinyelném azt, ami itt Pekingben az elmúlt napon és éjszaka történt.

Tegnap már nap közben lehetett hallani a városban minden felől petárdák, tűzijátékok robbanását. Gondoltam magamban, „gyerekek, mi marad estére?”. Hát maradt! Azt kell mondanom, hogy éjfélig folyamatosan erősödött a robbanások gyakorisága és intenzitása is. A csúcs persze éjfél környékén volt. Valójában már éjfél előtt elkezdve csaknem két órán keresztül gyakorlatilag folyamatos volt a hangzavar.

Néhányan besétáltunk a Tiananmen térre. Érthető okok miatt itt és az állami épületek környékén nem lehetett petárdázni, de amerre csak a szem ellátott, mindenhonnan színesebbnél színesebb tűzvirágok rajzolódtak a csillagos égre. Folyamatosan csaknem két órán keresztül.

Éjjel kettő után kezdett az intenzitás érzékelhetően csökkenni. Már éjjel három óra is elmúlt, mikorra ki lehetett jelenteni, hogy a robbanások szórványossá váltak.

 

Végül is lehet annak is nevezni. Minden esetre, ha azt mondom, hogy a pszi képességeinket fejlesztettük, az sem hangzik kevésbé misztikusnak. Ugyanakkor mindkét meghatározás elég jól leírja azt a páros gyakorlatot, amellyel Nagymesterünk megörvendeztetett bennünket tegnap.

Érdekel?

Na, jó! Most nem kell megszavazni, mert szerintem biztos érdekel :-)

A gyakorlat tehát a következőképpen zajlott. Kis papírdarabkákra felírtuk a számokat nullától kilencig (minden számot külön papírra). Húztam egy lapot úgy, hogy Árpád ne lássa. Megnéztem, mi van a papíron, majd ezt a képet kellett tartanom az elmémben. Árpádnak pedig rá kellett érezni (pár másodpercen belül) erre a képre, azaz így kellett kitalálnia, milyen számot húztam.

Ezt ismételtük jó néhányszor, majd cseréltünk.

Hát, azt túlzás lenne állítani, hogy a többségét eltaláltuk, de azért voltak találataink mindkettőnknek elég rendesen. Úgy értve, hogy kezdetnek nem volt rossz, de látszik a fejlődési lehetőség :-)

Jó feladat volt! Szerintem próbáld ki Te is, és oszd meg az élményeidet itt a blogon.

 

Úgy tűnik, a bitek szelleménél most jó passzban vagyok...

Igen, érkezett jó tipp is!

Először is köszönök minden hozzászólást, amit a korábbi bejegyzéshez írtatok. Végül is szinte bármelyik lehetne a helyes...

Ugyanakkor a rövid válasz a kérdésre: energianemesítés.

Meglepő? Ha csak a könyvet olvastad, valószínűleg igen. Ha nálam végezted az egyes szintet, akkor valószínűleg nem (annyira) :-).

Bizony-bizony, ahogy élőben is hangsúlyozom, ez a világ legegyszerűbb gyakorlata. Mármint ami a kivitelezését jelenti. Jó, tudom, hogy menet közben merülnek fel kérdések, de akkor is egyet szoktunk érteni már a legelső gyakorlás után abban, hogy az előbbi megállapítás igaz.

Azt kell mondanom, hogy ez a nagy hangsúly, amit az energianemesítés kapott elméleti és gyakorlati szinten is itt Pekingben a két hónapos professzionális tanári tanfolyamon, megerősítette az álláspontomat. Konkrétan azt, hogy az egyes szintű tanfolyamon muszáj hangsúlyozni ennek a gyakorlatnak a rendkívüli jelentőségét még akkor is, ha a tanfolyami keretekbe nem fér bele az összes aspektus részletes kifejtése.

A rend kedvéért hadd említsem meg, hogy ezzel egyáltalán nem akarom csökkenteni a Nagyfa gyakorlat kulcsszerepét, hiszen az energianemesítésnek akkor van értelme, ha megfelelően gyakoroljuk a Nagyfát.

 

Ez még nem a válasz az előző bejegyzésben feltett kérdésre. Sőt most nem is a Csung Jüan Csikung rendszer alapgyakorlatára utalok.

Hanem arra a virtuális fára, amibe a virtuális fejszémet vágtam.

Konkrétan a videókra gondolok, amelyeknek publikálására ígéretet tettem. Sajnos az elérhető internetkapcsolatom nagyon rapszodikus. Kénytelen vagyok szembenézni a tényekkel, és végre levonni a megfelelő következtetést.

Ez pedig az, hogy a videók publikálását el kell halasztanom a hazaérkezésem utáni időszakra. Az interjút (ha a terveimhez képest késve is, de azért) valahogy felvarázsolom a szerverre. Ezzel kapcsolatban kérek még egy kis türelmet.

Minden esetre a szándékom az, hogy az eddig megoldáskeresésre fordított kapacitásomat most már gyakoribb bejegyzés írás formájában hasznosítom, hogy így ellensúlyozzam ezt a malőrt. Meg persze a privátban érkezett levelek megválaszolására. Az ezzel kapcsolatos késlekedésemért ezúton kérek nyilvánosan elnézést.

Ha a bitek szelleme is úgy akarja, akkor az előző bejegyzésben feltett kérdésre rövidesen küldöm a választ.

 

Többen kértétek (különböző módon megfogalmazva), hogy a gyakorlatokról is tudósítsak.

A most befejeződött napunk (Budapesthez képest 7 órával előrébb járunk) kiváló apropót adott ehhez, ugyanis a nap témáját egyetlen gyakorlat jelentette. Nagyon tanulságos!

Visszagondolva az eddig eltelt időre azt kell megállapítanom, hogy összességében is ezzel a gyakorlattal foglalkoztunk kiemelkedően sokat.

Mit gondolsz, melyikkel?

Könnyítésül annyit elárulok, hogy elég az egyes szintben gondolkodni.

Belátom, könnyebb helyzetben vagy, ha már elvégezted a tanfolyamot, ugyanakkor örömmel fogadom bárki tippjét. Tudod, a játék öröméért...

Még egyszer a kérdés, amire várom a tippeket:

Vajon melyik lehet az a Csung Jüan Csikung egyes szintjéhez tartozó gyakorlat, amellyel a pekingi két hónapos tanári kurzus első három hetében kiemelkedően sokat foglalkoztunk?

Ígérem, tanulságos lesz a válasz. Akkor fogod igazán értékelni, ha elgondolkodsz a kérdésen - és tippelsz!

 

...itt a műszaki háttér hiányosságaival kell egy kicsit többet hadakozni.

Az internetes videózáshoz bizony nem árt, ha kellő számítástechnikai teljesítmény és sávszélesség van a háttérben. Most itt Pekingben mindkettővel kapcsolatban hiány lépett fel.

Igazából nem panaszkodni akarok, mert ugye komoly munkaállomással és szélessávú internetkapcsolattal bárki meg tudja oldani a feladatot. Na, de így... :-)))

Akárhogy is nézem a dolgokat, kénytelen vagyok azt az elvet alkalmazni most magamra vonatkoztatva is, amit tanfolyamaimon annyiszor szoktam hangsúlyozni.

Ez pedig nem más, mint a fokozatosság elve. Szóval, a terveimhez képest újabb közbülső fokozatokat kell beiktatnom a videók publikálásának folyamatába.

Ez konkrétan azt jelenti, hogy az előző bejegyzésemben ígért kb. 10 perces interjúra (amelyből többek között kiderül az előadó személye, és az is, milyen kapcsolatban van a Csung Jüan Csikunggal) még egy kicsit várni kell. Viszont az interjú utáni rögtönzött éneket teljes terjedelmében most megtekintheted. Érdemes!

Köszönöm az eddigi tippeket az előadó személyére vonatkozóan. Igazából örülnék még további tippeknek.

Figyelem! Az interjú publikálásáig még lehet tippelni az előadó személyére - kizárólag a játék öröméért.

 

Hát, egy kis szusszanásnyi idő!

Ezt a kivételes alkalmat (mármint a szusszanásnyi időt) kihasználva törlesztem adósságom egy részét az elmaradt válaszokkal kapcsolatban.

A kínaiakról

Valóban - őseinknek sokkal szorosabb kapcsolataik voltak a kínaiakkal, mint ami a történelemkönyvekből kiderül. A kérdéskörben nem merültem el mélyebben, de saját élményeim elgondolkodásra késztettek.

Most elsősorban arra gondolok, hogy amikor Saolinban vettünk részt a Nagymester által vezetett elvonuláson, az ottani "piacon" árusított agyagsípok szinte tökéletes másolatai voltak a Székelyföldön találhatóknak...

A most Pekingben összegyűlt csikungos csapat tagjainak legnagyobb részével már régebb óta ismerjük egymást a különböző nemzetközi csikungos rendezvények kapcsán. Így aztán az a kérdés "hogyan fogadtak a kínaiak", nem is igazán értelmezhető.

Poénkodhatnék, hogy a szállodában sem jelentünk különösebb feltűnést, hiszen az olimpia idején már láthattak közelről jó néhány fehér embert. De nem teszem. Inkább kihúzom. :-)

Részletek Li professzor buddhizmusról szóló előadásaiból

Még egy kis türelmet kérek. Amúgy nem tudom, feltűnt-e, hogy ez a bejegyzés azért született, hogy egy kicsit játékosabbá tegyem az érdemi információt tartalmazó bejegyzés környezetét. Remélem, nem csináltam nagy bajt! ;-)

A magyarországi csikungos programokról

Hazaérkezésem utáni első hétvégén azonnal tartok majd egy hármas szintű tanfolyamot Budapesten. A budapesti kettes tanfolyam március 14-15-én, az egyes szintű pedig március 27-28-29-én lesz. Részleteket és információt a további tanfolyamaimmal kapcsolatban is itt találsz. 

Rövidesen felkerül a csikung.hu-ra a Nagymester magyarországi áprilisi programja. Érdemes lesz résen lenni a jelentkezéssel kapcsolatban, mert már most nagyon komoly érdeklődés tapasztalható a külföldi csikungosok részéről! 

Határidő!

Az előző bejegyzéshez kapcsolódóan holnapig lehet tippelni hozzászólás formájában. 

Lehet, hogy kapásból felmerül a kérdés benned:
„Hát, ez meg mit keres itt?”

Pont ez lenne az én kérdésem is. Holnapig lehet tippelni:
Ki ő, és mi köze ehhez a bloghoz?

Segítségképpen annyit, hogy nagypapája magyar származású, ismert ember volt az Egyesült Államokban. (Sajnos már nincs köztünk...)

Egyébként ez egy (igaz, hogy nagyon amatőr, de azért) exkluzív felvétel.

További kérdésem: kíváncsi vagy-e a teljes felvételre?

Szóval csak holnapig lehet tippelni és szavazni (hozzászólások formájában).

...hogy az előző bejegyzés elején látható képnek (amely egy buddhista történetet szimbolizál) mi a címe?

Ha tudod, kérlek, írd meg egy hozzászólásban. Ha nem, akkor tippelj! Szerintem túl nagyot nem lehet tévedni - hacsak nem akarattal.

De annak is örülök! Sejted, miért? Mert lehet, hogy egy nagyon termékeny gondolatsort indít el.

Nem tudom, szoktad-e játszani azt a több változatban létező játékot, melynek az a lényege, hogy a következő játékosnak az előző szóról kell valamire asszociálnia. Nagyon jópofa dolgok tudnak kialakulni. (Amúgy ez volt kamaszkorom egyik kedvence.)

Úgyhogy csak bátran!

 

Az élet apró örömei újabb kategóriákkal bővülnek blog írása közben.

Most például megtaláltam, hol lehet beállítani itt a blog.hu-n azt, hogy ne kelljen előzetesen moderálni a kommenteket. Így most már (legalábbis elvileg) azonnal látszani fog a kommented a listában. Szerintem jobb lesz így...

Nagyon köszönöm az előző bejegyzésemhez fűzött sok-sok jókívánságot. Igazán jól estek. Örömteli gond, hogy (amint látod) annyi hozzászólás érkezett, hogy fizikailag nem tudok mindegyikre külön-külön válaszolni. Viszont mindegyiket elolvasom!  :-)

Arra az elhatározásra jutottam, hogy a többeket érintő válaszaimat egy külön bejegyzésben gyűjtöm össze. Egyébként ez egy kérdés is a jövőre vonatkozva: elfogadhatónak tartod-e ezt a módszert?

Amúgy bíztatni szeretnélek, hogy ha olyan hozzászólással találkozol, amelynek kapcsán valami kikívánkozik belőled, ne tartsd vissza magad! (A szalonképesség határain belül. :-))

Addig is, amíg a videó felrakással kapcsolatos részletkérdéseket sikerül megoldani, egy kis ajándék: Li professzor egyik előadásának végén egy nagyon jót meditáltunk közösen. Ezzel a zenével kezdtük. Ha van kedved, töltsd le (jobb egér billentyű, mentés másként), hallgasd meg... ...és mondd el véleményed.

 

Ha azt hiszed, hogy az olimpiához kapcsolódó tudósítások után Kína már nem tud meglepetést okozni – hát, tévedsz.

Meggyőződésem, hogy Kína mindenki számára rejteget meglepetéseket, rácsodálkozást kiváltó jelenségeket. Optimista terveim közt szerepel az ilyen szubjektív, ugyanakkor (megérzésem szerint) a Te érdeklődésedre is számot tartó élményeimről (majdnem) valós időben beszámolni.

Na, de menjünk sorjában – mi is történt?

Nagy öröm és megtiszteltetés ért, amikor csikungos Nagymesterünk, Hszü Ming-tang elfogadta jelentkezésemet a jelenleg legmagasabb szintű professzionális csikung tanári továbbképzésre, mely Pekingben zajlik két hónapon keresztül, és bizony már nem csak az új év, de ez a kurzus is elkezdődött.

A Kínai Nagy___

Kicsit közhelyesnek tűnhet Kína nevezetességei közt a Nagyfalat megemlíteni, így nem is teszem. Inkább ennek modern változatával, a Kínai Nagy Tűzfallal való kalandomról pár mondat.

Az útra készülődés izgalmában és lelkes hangulatában nagy tervek szövődtek elmémben. Többek között az is, hogy végre egy kiváló alkalom, hogy a régóta dédelgetett projekt, a blog indítása most már a megvalósulás fázisába lépjen. Egész jól előkészítettem a terepet, de óvatos duhajként azt mondtam magamnak, az éles indulás előtt nézzük meg a helyszínen, nincs-e valami előre nem látott akadály. Hát, volt!

És ez nem más, mint a Kínai Nagy Tűzfal. Ugyanis számomra rejtélyes módon innen Pekingből nem érem el a honlapomat, a 8kincs.hu-t. Még normál szörfölőként sem, nem hogy adminisztrátori jogokkal...

Aztán rájöttem, hogy ez nem kifejezetten a 8kincs.hu-nak szánt kiszúrás, hanem magának a szolgáltatómnak a honlapja sem érhető el innen, a Kínai Nagy Tűzfal túlsó oldaláról.

Némi fejtörés és (sajnos időigényes) kísérletezgetés után arra az elhatározásra jutottam, hogy a blogot mégis csak elindítom – egy kicsit másképpen, mint ahogy eredetileg gondoltam. Most ennek az (első) eredményét olvasod.

Rajt!

Mivel nem vagyok (egyelőre) egy tapasztalt blogger, minden észrevételt, javaslatot, hozzászólást nagy-nagy örömmel fogadok, és szeretnélek is bíztatni, ne fogd vissza magad! De tényleg!

Már most, az akklimatizálódás szakaszában is jóval több élmény ért, mint amennyit fizikailag lehetséges megírnom. Ráadásul úgy tűnik, hétfőtől Nagymesterünk, „bekeményít” – az előzetes órarend szerint alig-alig lesz szabad időnk. Ezért is örülök, hogy ha kompromisszumok árán is, de azért el tudott indulni ez a blog.

Ősi tanítás és csúcstechnika egyszerre?

Igen! Miért ne?

A Kundawell Intézetben (ahol a képzés zajlik) a szuperül felszerelt előadóteremben vezeték nélküli internet-hozzáférésen keresztül csatlakozhatunk a világhálóra. Persze a foglalkozások alatt ezt nem szabad, de a szünetekben igen. Naivan úgy tervezem, hogy a szünetekben biztos lesz lehetőség a legfrissebb bejegyzéseim feltöltésére. Mindenképpen segíti a szelektálást, ha hozzászólásoddal (is) jelzed, mi az, amiről érdemes lenne (részletesebben) írnom.

Hogyan tovább?

Elnézést a szakállas poénért, de nem tudom kihagyni: Hogyan? Tovább!

Minden esetre úgy érzem, ez a bejegyzés kezd egy kicsit hosszúra nyúlni. Meg aztán illene egy önálló bejegyzést szentelni Li professzor buddhizmusról szóló előadásainak. Mivel eddig nem foglalkoztam elmélyülten a buddhizmussal, számomra nagy élményt jelentettek ezek a foglalkozások. Egyúttal megerősödött a következő élményem: azzal együtt, hogy a Csung Jüan Csikung nem vallás, nagyon komoly összecsengése van a buddhizmussal.

Arra gondoltam, hogy az előadás videó felvételéből is feltennék egy-egy rövid részletet ide a blogba. Igazából ehhez várnék egy kis bíztatást a hozzászólásodban: szívesen megnéznéd-e ezeket a magyar felirattal ellátott részleteket? (Mivel maga az előadás kínaiul zajlik orosz tolmácsolással.)